[ Pobierz całość w formacie PDF ]
követeléseinket nem teljesítik! Megfenyegetjük Qket, hogy megöljük, akkor
majd mindenbe beleegyeznek!
Sam összerázkódott, és eltaszította magától a poharat. Szólni nem szólt,
csak feszült figyelemmel hallgatta, hogy mi következik még&
A két agitátor tqzbe jött.
Bravó, Tommy! lelkesedtek. Ezt jól kifundáltad. Ha nálunk lesz a
kisasszony, akkor megszelídülnek. De hogyan tudjuk elrabolni, erre is van egy
javaslatod., te okos Tommy?
A néger önelégülten röhögött, azután fontoskodva kidüllesztette a mellét.
Az uraság házában jól kiismerem magam, Pedro lánya, Joni a szeretQm.
Egy megbeszélt jelre éjszaka is beenged. Ha gyorsan megkötözöm, és befogom
a száját, akkor beengedhetek annyi embert, amennyi ki tudja hozni a
kisasszonyt. Tudom, hol van a hálószobája. Besurranunk hozzá, betömjük a
száját, megkötözzük, elvisszük valami biztos helyre, és ott Qrizzük.
Az agitátor megölelte Tommyt, a többiek ordítozva ünnepelték. Az asztalra
emelték a négert, lelkesen ittak az egészségére. Ez aztán a belevaló fickó! Most
aztán sikerülni fog, most majd beadja a derekát az uraság, ha foglyul ejtik a
kisasszonyt, és csak akkor engedik szabadon, ha mindenbe beleegyezik.
Sam tiltakozni akart, hogy a kisasszonyt nem szabad bántani, de mindenütt
indulattól eltorzult arcokat látott, és túlkiabálták. Elhallgatott hát, csak, akkor
emelkedett szólásra, amikor kissé lecsillapultak a kedélyek:
Drágán fogunk megfizetni érte, ha kezet emelünk az úrnQre, erre nem
gondoltok?
Így próbálta elhárítani a veszélyt a kisasszony feje fölül, aki annyi jót tett a
feleségével.
Az agitátorok azonban nem akarták kiadni a kezükbQl ezt a remek
ütQkártyát.
Ostobaság, nem lesz semmi bántódása, csak valami biztos rejtekhelyre
visszük. Elég, ha az uraság megijed, hogy a lányának baja esik, és a
tenyerünkbQl eszik.
A jelenlévQk ismét üvöltve éljenezték Tommyt, az est hQsét, aki sütkérezett
az okos fickónak kijáró dicsQség fényében, és a fogait villogtatta. Most bosszút
állhat a német kutyán , aki kirángatta a vezetQülésbQl, és elbocsátotta, mert
nem akart pitizni neki.
Már sokkai jobban bujtogatta a többiekét, mint az agitátorok, és a félrészeg
emberek, akiknek buzgón töltögették a pálinkát, végleg megrészegedtek a
gondolattól, hogy a hatalmukba keríthetik a kisasszonyt, és úgy megijeszthetik
az uraságot, hogy beadja a derekát.
Minél féktelenebbül üvöltöztek, annál csendesebb lett Sam. Már jó ideje
nem is ivott. Az alapjában véve jó szándékú néger észre tért, és sokkal
tisztábban látta az egész ügyet, amióta a gazdája olyan nyugodtan beszélt vele.
Nem akarta, hogy az úrnQjét megrémítsék és megalázzák. Nézze tétlenül? Mit
fog akkor szólni az asszony? Ha ezt hagyja, akkor nem rossz ember-e, akit
megbüntet az Úristen? De mit tehet ellene?
Merev arccal ült, hatalmas teste elQregörnyedt, és figyelt, hogy mit
határoznak a többiek. Azok mindent alaposán megfontoltak, már amennyire
az alkohol engedte. Józan, színjózan csak a két agitátor maradt. Megint nagy
volt a hangjuk, de most az öntelt Tommy is hozzászólhatott, mert Q fundálta ki
a remek tervet.
Azután kisorsolták azt a néhány embert, akik a tervet végre fogják hajtani.
Tommynak és a két agitátornak magától értetQdQen köztük volt a helye, rajtuk
kívül még vagy nyolc személy nevét húzták ki. Négy fehérét és négy feketéét".
A feketék között volt Sam is. ElQször ki akart bújni, már majdnem tiltakozott
ellene, de aztán inkább hallgatott. Nem azért, mert félt, hogy a többiek
rátámadnak, hanem mert hirtelen az jutott eszébe, hogy ily módon
megakadályozhatja, hogy gorombáskodjanak a kisasszonnyal. A
kisasszonynak nem eshet baja, amíg Q ott van, hogy megakadályozza.
Tíz óra után a kiválasztottak Tommyval és a két agitátorral az élen az
uraság házához vonultak. Az éjszaka vaksötét volt, ez megkönnyítette a
dolgukat. A házból sem szqrQdött ki világosság a nappaliban égett ugyan a
lámpa, de ezt nem tudták, mert a bezárt ablaktáblák eltakarták a fényt. Az
egész épület kihaltnak, tqnt, az utolsó métereket mégis óvatosan kúszva tették
meg.
Elértek a garázshoz. Szóltak Tommynak, hogy nyissa ki, hogy
tönkretehessék az autógumikat. A sofQr kihúzta a zsebébQl a másodkulcsot,
halkan kitárta az ajtót, majd a többiekkel a nyomában besurrant. A sötétben
tapogatózva közelítette meg a helyet, ahol a kocsi állni szokott, de a semmibe
nyúlt. Káromkodott, és egy pillanatra felkattintotta a zseblámpáját a garázs
üres volt.
Hah, a német kutya elment a kocsival, hogy idehozza a katonaságot!
dühöngött.
A többiek egy ideig értetlenül álltak. Sam úgy látta, itt a lehetQség, hogy
megmentse az úrnQjét a veszedelemtQl.
Gyorsan menjünk vissza, ne sejtse senki, hogy mit terveztünk, különben
[ Pobierz całość w formacie PDF ]